Épületszigetelők Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ)
ALAPSZABÁLYA
Módosításokat is figyelembe vevő egységes szerkezetbe foglalt szöveg
2013. február 9-én

I. PREAMBULUM
1. §

Az Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetségének tagjai az 1988. november 3-án megtartott Közgyűlésükön a szakmai tevékenységet összehangoló, demokratikus önkormányzati elven működő érdekképviseleti szervezetet (Egyesületet) hoztak létre, amely az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján társadalmi szervezetként működött. Az Alapszabály módosítására és egységes szerkezetbe foglalására legutóbb a 2009. február 14-én megtartott közgyűlésen került sor. Az Alapszabály itt olvasható, ismét módosított és egységes szerkezetbe foglalt szövege figyelembe veszi az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény előírásait, hatályossá a 2013. február 9-i közgyűlés határozata nyomán válik.

Az Egyesület – továbbiakban úgy is mint Szövetség - önálló jogi személy, melyet a Fővárosi Törvényszék 13.Pk.60301/1989. számon tart nyilván. A Szövetség kéri közhasznú szervezetként nyilvántartásba vételét. A Szövetség képviseletét az elnök és az ügyvezető titkár önállóan látja el, az ezen Alapszabályban foglaltak szerint, esetenként – ugyancsak az itt szabályozott módon
– meghatalmazást adhatnak arra jogosult személyeknek. A Szövetség elnöke: Csott Róbert (személyi adatok). A Szövetség ügyvezető titkára (továbbiakban: Ügyvezető): Merle István
(személyi adatok)

2. §

(1) A Szövetség elnevezése: Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége. A Szövetség a víz-, a hő-, a hangszigetelők, a tetőfedők és a bádogosok szakszövetsége.

(2) Rövidített elnevezése: ÉMSZ

(3) A Szövetség székhelye: 1113 Budapest, Diószegi út 37.

3. §

(1) A Szövetség határozatlan időtartamra jön létre.

(2) A Szövetség működése felett a törvényben meghatározott szerv látja el a
törvényességi felügyeletet.

II. A Szövetség célja, feladatai

4. §

(1) A Szövetség célja annak elősegítése, hogy Magyarország területén az épületszigetelések, bádogos szerkezetek, homlokzatok és tetőfedések szakterületén végzett szolgáltatás a lakosság és a közületek részére megbízható minőségben, az érvényben lévő, hatályos műszaki szabályozási dokumentumoknak megfelelően készüljön.

(2) A Szövetség célja elérése érdekében kezdeményez, illetve szervezően és aktívan
vállalja, hogy:

a) elősegíti és támogatja a víz-, hő-, hangszigetelések és bádogos szerkezetek, homlokzat képzések (továbbiakban: épületszigetelések és tetőfedések) szakmai területén dolgozó szakemberek, vállalkozó szervezetek szakmai képzését,

b) aktívan közreműködik szakmai irányelvek, előírások, szabályok és szabványok készítésében, kidolgozásában, illetve azok érvényre juttatásában, beleértve a munkavédelem fejlesztését is,

c) segítséget nyújt az építmények szigetelésével és tetőfedésével kapcsolatos állásfoglalások kidolgozásában és közzétételében,

d) a szakmai közvélemény tájékoztatása céljából közreműködik a szakmai információk terjesztésében és a szakirodalmi tevékenység fejlesztésében,

e) dolgozni kíván a szigetelő, tetőfedő és bádogos szerkezetek anyaggyártói fejlesztési munkájának elősegítésén az általuk meghatározott keretek szerint,

f) ellátja a szövetség tagjainak szakmai érdekképviseletét,

g) nemzetközi szakmai kapcsolatokat ápol,

h) a jelen alapszabályban meghatározott célok megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytat,

i) ellátja mindazokat a feladatokat, amiket a jogszabályok vagy a jelen alapszabály a feladatkörébe utalnak.

(3) A Szövetség nemzetközi tevékenysége
A Szövetség nemzetközi szervezetek tagjaként elő kívánja segíteni
a) a külföldi szakmai innováció eredményeinek magyarországi megismertetését, alkalmazását,

b) a magyar épületszigetelő, tetőfedő és bádogos szakemberek nemzetközi tevékenységét.

A Szövetség működési formája és működési területe

5. §

(1) A Szövetség egyesületként működik. Céljai megvalósítása gazdasági feltételeinek megteremtése érdekében vállalkozási tevékenységet is folytat.
A célszerinti alaptevékenység részét képezik elsősorban az alábbiak:
- Regionális szakmai napok, kiállítások, egyéb rendezvények szervezése.
- Területi szakmai fórumok szervezése, lebonyolítása.
- Egyéb szakmai programok, tanulmányutak szervezése.
- Szakmai irányelvek, útmutatók, szakkönyvek készítése, készíttetése és kiadása.
- Szakmai versenyek, bemutatók szervezése.
- Szakmai képzésben (iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli) oktatásban részvétel.
- Olyan kulturális, szabadidős és sport tevékenységek szervezése és lebonyolítása, amely elősegíti azt, hogy a Szövetség a szakmai célok mellett baráti társaságként is sikeresen működjön.

III. A Szövetség tagsága

6. §

(1) A Szövetség tagjai:
a) a rendes tagok
b) a pártoló tagok
c) a tiszteletbeli tagok

(2) A Szövetség rendes tagja lehet az épületszigetelés vagy a tetőfedés szakterületén tevékenykedő
- szakmai képesítéssel rendelkező, közismerten feddhetetlen természetes személy, ideértve az építőiparral kapcsolatos oktatást is folytató iskola tanárát, szakoktatóját, építőipari tervezéssel, szakértéssel foglalkozó személyeket is,
- és az a hatósági engedéllyel működő jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, egyéni vállalkozó, illetve vállalkozó szervezet, aki (amely) a Szövetség alapszabályát megismeri és azt kötelezőnek fogadja el, a Szövetség tevékenységét anyagilag támogatja és akit (amelyet) a Vezetőség által megválasztott Tagfelvételi Bizottság a tagok sorába felvett.

(3) A Szövetség tagja nem magyar állampolgár is lehet, amennyiben a tagság feltételeinek eleget tesz.

(4) A Szövetség pártoló tagja lehet az a természetes személy, jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező társaság, egyéni vállalkozó, illetve vállalkozó szervezet, aki (amely) vállalja a szövetségi tagsággal járó kötelezettségeket, a Szövetség célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja és akit (amit) a Vezetőség a pártoló tagok sorába felvett.

(5) A Szövetség tiszteletbeli tagja lehet az a természetes személy, akit a Vezetőség
tiszteletbeli tagnak nyilvánít, és azt ő elfogadja. Örökös tiszteletbeli tagság illeti a
korábbi elnököket, az „ÉMSZ TŰ” díjazottakat.

A tagsági díj

7. §

(1) A Szövetség tagjai tagsági díjat fizetnek. (Kivéve a tiszteletbeli tagot.)

(2) A tagdíj mértékének meghatározása az éves költségvetés részeként történik, a közgyűlés hagyja jóvá. A tagdíj mértékét minden esetben éves összegben, az alábbi tagcsoportok szerint kell meghatározni:
2.1 Természetes személyek.
2.2 Nyugdíjas, diák (nappali tagozatos hallgatói jogviszonyban álló), valamint főfoglalkozású közalkalmazott, aki tetőfedő, épületszigetelő, vagy bádogos szakoktató.
2.3 Jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, vállalkozó szervezetek (az épületszigeteléssel és/vagy tetőfedéssel és/vagy bádogozással – kivitelezéssel, tervezéssel, szakértéssel, oktatással – foglalkozó alkalmazotti létszáma szerint: 1-4 főig, 5-9 főig, 10-20 főig és 20 fő felett).
2.4 Egyéni vállalkozók.
2.5 A pártoló tagsági díj mértékét a Vezetőség állapítja meg.
2.6 Tiszteletbeli tag tagdíjat nem köteles fizetni.

(3) A tagdíj minden tárgyévben az éves költségvetés részeként a tagdíj mértékét meghatározó közgyűlés időpontjában esedékes, melyet a tag legkésőbb április 30-ig köteles kiegyenlíteni. Az 50.000.- Ft/év összeget meghaladó tagdíj esetében a díj két részletben is fizethető. Az első részlet április 30-ig esedékes, a második részlet fizetési határideje a tárgyév október 31-e.

(4) Nemfizetés esetén a tag egy hónapos haladékot kap, viszont amennyiben a titkárság a június 30-ig, illetve október 31-ig esedékes revízió alapján megállapítja a nemfizetés tényét annak ellenére, hogy a tagot ellenőrizhető módon kötelezettségére felszólította, akkor a tag tagsági jogai szünetelnek. Ez azt jelenti, hogy a tag az ÉMSZ tagi nyilvántartásában szerepel ugyan, de a tagokat általában megillető szolgáltatásokat nem veheti igénybe, rendezvényeken nem vehet részt, tagi jogosítványait más módon sem gyakorolhatja.

(5)Amennyiben a mulasztó tag tagdíjfizetési kötelezettségét a tárgyév október 31-ig sem pótolja, akkor az elnökség a titkárság nyilvántartása alapján jogosult és köteles a tagot a passzív tagok nyilvántartásába venni. A passzív tag tagi jogosítványai szünetelnek, legfeljebb egy évig. Amennyiben az egy év elteltével október 31-ig sem tesz eleget a tag az előző évi elmaradt és tárgyévi aktuális kötelezettségének, akkor az elnökség a titkárság nyilvántartása alapján köteles a tagság megszűnését megállapítani, a tagsági jogviszony megszűnésének ezen módjáról a soron következő közgyűlést tájékoztatni. Az elnökség a tagság megszűnésének tényét köteles megállapítani azon tagok esetében is, akik lehetőséget kaptak arra, hogy a tagdíjat két részletben fizessék meg, de ezen kötelezettségüknek december 31-ig nem tettek eleget. A folyamatosan vezetett, az ÉMSZ honlapján is közzétett aktuális tagjegyzékben a tagdíjfizetés elmaradásának tényét rögzíteni kell. Azon tagok esetében, akiknek tagsági jogai fizetési késedelem miatt szünetelnek, a „tagsági jogai szünetelnek” megjegyzést kell szerepeltetni. Azon tagok neve mellett, - akik az alapszabály 11. §. 6.) pontja szerint kérték a vezetőségtől (méltánylást érdemlő körülményekre hivatkozva) a tagsági jogviszonyuk szüneteltetését – a „tagsági jogviszony szüneteltetését kérte” megjegyzés szerepeljen.

(6) A fizetendő tagdíj mértékének nagysága a szavazat mértékét, a döntési
jogosítványokat nem befolyásolja.

A tagsági viszony keletkezése, tagfelvétel

8. §

(1) A szövetségbe való be- és kilépés önkéntes.

(2) A szövetségi tagság tagfelvétellel keletkezik.

(3) A rendes tag és a pártoló tag felvételét az érdekelt természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság, illetve vállalkozó szervezet kezdeményezi.

(4) A rendes tag (természetes személy és nem-természetes személy) felvétele az aláírt belépési nyilatkozat, munkássága bemutatása és a Szövetség minimum két tagjának ajánlása alapján történik.

(5) A tagfelvételről a Tagfelvételi Bizottság javaslata alapján a Vezetőség dönt.

(6) A pártoló tag (természetes személy és nem-természetes személy) felvétele az aláírt belépési nyilatkozat, a tevékenység bemutatása alapján a Vezetőség döntése alapján történik.

(7) A Tagfelvételi Bizottság elutasító határozata ellen az érdekelt - a határozat
kézhezvételétől számított 15 napon belül - a Vezetőségnél fellebbezhet. A fellebbezést a Vezetőség a következő ülésén bírálja el.

(8) A tiszteletbeli tag felvételéről az - Ügyvezető ajánlása alapján - a Vezetőség dönt.

(9) A Szövetség tagjairól a Vezetőség nyilvántartást vezet.

A tagok jogai és kötelezettségei

9. §

(1) A tagok e §-ban foglalt jogaikat és kötelezettségeiket személyesen vagy képviselőik
útján gyakorolhatják.

(2) A rendes tag
2.1 Szavazati joggal vesz részt a Szövetség közgyűlésén.
2.2 Választhat és minden tisztségre választható.
2.3 Észrevételt, javaslatot, panaszt tehet a szövetség működésével kapcsolatban, melyre a Szövetség illetékeseinek válaszolni kell.
2.4 A Szövetség valamely szervezetének törvénysértő határozatát - a tudomására
jutástól számított 30 napon belül - bíróság előtt megtámadhatja.
2.5 Az “ÉMSZ tagja” címet használhatja. Az itt felsorolt jogok nem illetik meg azokat, akiknek tagi jogosítványai azért szünetelnek, mert a passzív tagok nyilvántartásába kerültek, továbbá akiknek tagsága szünetel.

(3) A pártoló tag
3.1 Az “ÉMSZ pártoló tagja” címet használhatja.
3.2 Jogai egyebekben megegyeznek a rendes tag jogaival kivéve: szavazati joga nincs, tisztségre nem választható.

(4) A tiszteletbeli tag
4.1 Az “ÉMSZ tiszteletbeli tagja”, illetve az „ÉMSZ Örökös tiszteletbeli tagja” címet használhatja.
4.2 Jogai a pártoló tag jogaival megegyeznek a 9. § (3) szakasz, 2. bekezdés szerint.
4.3 Az örökös tiszteletbeli tag jogai a rendes tag jogaival egyeznek meg a 9. §. (2) pontja szerint.

(5) A nem-természetes személy tag a Szövetség munkájában meghatalmazott képviselője által vesz részt.

(6) A tagok kötelesek:
6.1. A Szövetség Alapszabályának rendelkezéseit elfogadni és azokat magukra nézve kötelezőnek elismerni, továbbá a Szövetség határozatait megtartani.
6.2. A Szövetség munkájában a legjobb tudásuk szerint részt venni, a vállalt megbízást pontosan teljesíteni.
6.3. A megállapított tagdíjat pontosan, határidőre befizetni.

A tagok felelőssége

10. §

A tagok csak a jelen alapszabály szerinti tagdíjat kötelesek megfizetni, a Szövetségtartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

A tagsági viszony megszűnése, szüneteltetése

11. §

(1) A tagsági viszony megszűnik:
1.1 Kilépéssel.
1.2 Törléssel.
1.3 Kizárással.1.4 Elhalálozással, nem-természetes tag esetében megszűnéssel.

(2) A Szövetség tagjai írásban bejelentett kilépéssel bármikor kiléphetnek aSzövetségből.

(3) Azt a tagot, aki a tagdíjfizetési kötelezettségének az alapszabály 7. §. 5.) pontjábanfoglaltak szerint sem tesz eleget, a tagok sorából törölni kell.

(4) A tag kizárása csak az Etikai Bizottság határozata alapján történhet.

(5) Elhalálozás esetén a tag örököseire a tagságból következően - tekintettel ennekszemélyhez kötött jellegére - sem jogok, sem kötelezettségek nem hárulnak.

(6) A tag méltánylást érdemlő körülményekre hivatkozva kezdeményezheti írásban asaját tagsági viszonyának szüneteltetését. A szüneteltetés időtartama egy naptáriév lehet. A kérelem elbírálása a vezetőség hatáskörébe tartozik. A szüneteltetésidőtartama alatt tagdíjfizetési kötelezettség nincs, a tag tagi jogosítványait nemgyakorolhatja. Amennyiben a szüneteltetést követően a következő évben a tag azesedékes tagdíjat határidőre nem fizeti meg, akkor – a 7.§. 5.) ponttól is eltérően – tagsági automatikusan megszűnik, erről a tagot a titkárság írásban értesíti. Amennyiben ilyen módon szűnt meg a tagság és az adott személy későbbiekbenismét taggá kívánna válni, akkor ezt a kérelmét az új tagokra vonatkozó szabályokszerint terjesztheti elő.

IV. A Szövetség szervezeteA Szövetség szervei:
a) a Szövetség közgyűlése
b) a Szövetség vezetőségec) a Szövetség elnöksége
d) a Szövetség munkaszervezete - az Ügyvezetőd) a Felügyelő Bizottság

A Szövetség közgyűlése

12. §

(1) A Szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége. A tagok azőket megillető jogokat a Közgyűlésen személyesen vagy meghatalmazott útjángyakorolhatják. Meghatalmazott csak magánszemély lehet.

(2) A meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kellfoglalni. A meghatalmazás 1 közgyűlésre szól. A Közgyűlés összehívása avezetőség feladata. 1 meghatalmazott legfeljebb 1 meghatalmazással rendelkezhet.

(3) A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal - ún. RendesKözgyűlés - össze kell hívni. A közgyűlés időpontját a Vezetőség állapítja meg, ésannak helyéről, időpontjáról, tervezett napirendjéről - az ÉMSZ hivatalos lapjában,az ÉMSZ Hírekben közzétett hirdetménnyel - tájékoztatja a tagokat. A tervezettnapirendet, valamint a kapcsolódó írásos anyagokat - legalább a közgyűlést 10munkanappal megelőzően - a szavazásra jogosult tagok részére írásban megküldi.

(4) Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni:4.4 Ha ezt a tagok legalább 1/3-a - az ok és a cél megjelölésével - írásban kéri.
4.5 Ha a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli.
4.6 Egyéb, a jogszabályokban és az Alapszabályban meghatározott esetben.

(5) A Rendkívüli Közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől számított 45napon belül össze kell hívni.

13. §

(1) A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint a fele jelenvan.(2) Ha a Közgyűlés az (1) bekezdés rendelkezései szerint nem határozatképes, azeredeti közgyűlés időpontjától számított 30 perccel később, az eredeti helyszínenmegtartott megismételt közgyűlés, az eredeti közgyűlési meghívóban közzétettnapirendi pontok tárgyában a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.A megismételt közgyűlés összehívásának és megtartásának módját az eredetimeghívónak tartalmaznia kell.(3) A Közgyűlésen valamennyi rendes tag és örökös tiszteletbeli tag 1 szavazattalrendelkezik. A pártoló tag és a tiszteletbeli tag – ide nem értve az örökös tiszteletbelitagot – tanácskozási joggal vesz részt a Közgyűlésen.

14. §

(1) A Közgyűlés napirendjét a Vezetőség állapítja meg.

(2) A Szövetség rendes tagjai által előterjesztett javaslatok akkor tűzhetők a Közgyűlésnapirendjére, ha azokat a Közgyűlés időpontját legalább 10 nappal megelőzően benyújtják a vezetőséghez. Az ezen határidőn túl vagy a Közgyűlésen előterjesztettjavaslatok akkor tűzhetők napirendre, ha ezzel a jelenlévők 2/3-a egyetért.

15. §

(1) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
1.1 Az Alapszabály megállapítása és módosítása.
1.2 Az éves költségvetés megállapítása.
1.3 Szövetség ügyintéző és képviseleti szerveinek (Vezetőség, FelügyelőBizottság) megválasztása.
1.4 Szövetség beszámolójának elfogadása.
1.5 A Szövetség más szövetséggel való egyesülésének, szétválásának,feloszlatásának kimondása.
1.6 Azon ügyek, amelyeket a jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
1.8.Döntés gazdasági társaság alapításáról, abban való részvételről.

(2) A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőségesetén a Szövetség elnökének szavazata dönt.

(3) 2/3-os többséggel hozott határozat szükséges:
- a Közgyűlés napirendi pontjának a 14. § (2) bek. szerinti kiegészítéséhez,- a Vezetőség tagjainak visszahívásához.

(4) A Közgyűlés általában nyílt szavazással, kézfeltartással szavaz, kivéve, ha a titkosszavazást a Közgyűlés az adott napirendi ponttal kapcsolatban megszavazta. Atitkos szavazásra vonatkozó javaslatot legalább 10 tag aláírásával, írásban kellelőterjeszteni a napirendi pont tárgyalásának megkezdése előtt. A személyikérdésekben a Közgyűlés minden esetben - 10 tag kezdeményezése nélkül is -titkosan szavaz.

(5) A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a Közgyűlésenelhangzott lényeges javaslatokat, észrevételeket, a hozott határozatokat. Ajegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá és a Közgyűléselején megválasztott két, szavazati joggal rendelkező tag hitelesíti. A Közgyűlés általmeghozott határozatok a Közgyűlést követően az ÉMSZ Hírekben közzétételrekerülnek.

A Szövetség vezetősége

16. §

(1) A Közgyűlés ülései között a Szövetség munkáját a legalább 11, legfeljebb 21 tagúVezetőség irányítja.

(2) A Vezetőség az alábbiak szerint épül fel:
2.1 Elnök2.2 Általános elnökhelyettesek (3 fő)
2.3 Elnöki tanácsadó (leköszönő elnök – 1 fő)Az ÉMSZ Alapszabálya
10
2.4 Alelnökök (4 fő: magastető szekció, épületszigetelő szekció, bádogos szekció,szakértő szekció 1-1 fő)
2.5 Vezetőségi tagok (magastető szekció 4 fő, épületszigetelő szekció 4 fő,bádogos szekció 2 fő, szakértő szekció 2 fő)

(3) A Vezetőséget a Közgyűlés választja tagjai közül 2 évre. A Vezetőségösszetételében a (2) bekezdés szerinti, a szakterületekhez igazodó aránynakminden esetben meg kell maradnia.E követelményt szem előtt tartva kell eljárni a kieső vagy megszűnt vezetőségi tagokhelyébe történő választáskor is.
Az Ügyvezető a Vezetőség ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

(4) A Vezetőség tagjai újraválaszthatók. E szabály nem akadályozza a Közgyűlés azonjogát, hogy a Vezetőség tagjait 2/3-os szótöbbséggel meghozott határozatávalvisszahívja.

(5 A Vezetőség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőségesetén az Elnök szavazata dönt.

(6) A Vezetőség akkor határozatképes, ha az elnök - akadályoztatás esetén bármelyikáltalános elnökhelyettes - és legalább további 8 vezetőségi tag jelen van.

(7) A Vezetőség üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben a jelenlévőket és ahozott határozatokat fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvet a Vezetőség elnöke -akadályoztatás esetén az őt helyettesítő általános elnökhelyettes - és 2jegyzőkönyv-hitelesítő vezetőségi tag ír alá.

(8) A Vezetőség legalább évente négyszer, továbbá bármelyik vezetőségi tag vagy aFelügyelő Bizottság kérésére ülést tart. Az ülés összehívása az Elnök feladata.

(9) A Vezetőség feladata és hatásköre különösen:
- a Szövetség törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása,
- a Szövetség Közgyűlése időpontjának, napirendi pontjainakmegállapítása, a Közgyűlés összehívása,
- az Alapszabály és egyéb szabályzatok, közgyűlési határozatokvégrehajtásának irányítása,
- döntés minden olyan kötelezettségvállalásról, amellyel a közgyűlés általjóváhagyott pénzügyi terv tételes kiadásainak túllépése lenne indokolt,
- felügyeleti ellenőrzés folytán szükségessé váló intézkedések meghozatala
- döntés az Ügyvezető személyéről
- a Szövetség pártoló tagjainak és tiszteletbeli tagjainak felvétele,
- a Tagfelvételi Bizottság elutasító határozata elleni fellebbezések elbírálása,
- a közgyűlési határozatoknak az ÉMSZ Hírek-ben történő közzététele.

(10)Vezetőség egyebekben saját ügyrendje szerint működik.

(11) A Vezetőség hozza létre a munkabizottságokat és választja meg a tagjait. ATagfelvételi Bizottság működése kötelező.

(12) A Tagfelvételi Bizottság tagjait a Vezetőség választja 2 évre. Határozataikategyszerű szótöbbséggel hozzák. Egyebekben a bizottság saját ügyrendje szerintműködik.

(13) Az ÉMSZ Elnöke, egyben a Vezetőség Elnöke,13.1. Az ÉMSZ Elnökét a közgyűlés közvetlenül választja, a Szövetség tagjaisorából két évre. A Szövetség elnökeként csak olyan személy jelölhető ésválasztható, aki jelölését megelőzően, legalább egy, két éves ciklusonkeresztül elnökhelyettesi pozíciót töltött be.13.2. Az Elnök:
- Írásban összehívja a Vezetőség üléseit, gondoskodik az ülésjegyzőkönyvének vezetéséről,
- Gyakorolja a munkáltatói jogokat az Ügyvezető felett,
- A Közgyűlés elnökeként megnyitja a Közgyűlést és gondoskodik alevezető elnök, jegyzőkönyvvezető megválasztásáról.13.3. Az elnököt akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettesek bármelyikehelyettesítheti.

A Szövetség Elnöksége

17. §

A Szövetség Elnökségét az elnök, a mindenkori elnökhelyettesek (3 fő) és az elnökitanácsadó (az a személy, aki az előző választási ciklusban az elnöki funkciót betöltötte –
1 fő) alkotják.Az Elnökség munkáját saját ügyrendje alapján végzi. Munkájáról évente kötelesbeszámolni a Közgyűlésnek.

A Szövetség munkaszervezete az Ügyvezető

18. §

(1) A Szövetség munkaszervezetében a Szövetséggel munkaviszonyban lévőmunkatársak dolgoznak.

(2) A munkaszervezet élén a Vezetőség által jóváhagyott Ügyvezető (továbbiakban:Ügyvezető) mint munkavállaló áll, felette a munkáltatói jogokat a Szövetség elnökegyakorolja.

(3) Az Ügyvezető a Szövetség ügyeinek intézését a jogszabályok, az Alapszabály, aközgyűlési és vezetőségi határozatok és döntések által meghatározott keretekközött, egyéni felelősséggel vezeti. Ennek megfelelően minden olyan ügybenmegilleti a döntés joga, amely nem tartozik a Közgyűlés vagy a Vezetőséghatáskörébe.

(4) Az Ügyvezető gyakorolja a Szövetséggel munkaviszonyban lévő dolgozók felett amunkáltatói jogokat.

(5) Az Ügyvezető a Szövetség feladatainak teljesítése érdekében szerződéseket köt,képviseli a Szövetséget a harmadik személyek, bíróságok és hatóságok előtt.

(6) Az Ügyvezető készíti elő és terjeszti a Vezetőség elé a döntésekre vonatkozójavaslatokat, indítványokat.

(7) Az Ügyvezető hajtja végre a határozatokat, döntéseket, ellátja az irányításifeladatokat és ellenőrzi a munkaszervezet tevékenységét.

(8) Az Ügyvezető ügykörét a saját felelősségének korlátozása nélkül amunkaszervezetre, illetve a munkaszervezet dolgozóira munkaköri leírással,általános vagy esetenkénti meghatalmazással átruházhatja.

Felügyelő Bizottság

19. §

(1) A Felügyelő Bizottság az egyesület ellenőrző szerve.

(2) A Felügyelő Bizottság 3 főből áll. Tagjait a Közgyűlés 2 évre választja. A FelügyelőBizottság - tagjai sorából - elnököt választ.

(3) A Felügyelő Bizottság tagjai nem lehetnek a Szövetség alkalmazottai. Ajogszabályokban és az Alapszabályban meghatározott feladatokon kívül aSzövetség ügykörében más tevékenységet nem folytatnak.

(4) A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a Szövetség működését. Jogosult a Szövetségügyeiről tájékozódni, információkat, felvilágosításokat kérni, minden irataiba,könyvébe betekinteni, a pénztárokat bármikor megvizsgálni. Feladatainakellátásához szakértőket is igénybe vehet a Szövetség költségére.

(5) A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni az éves beszámolókat. A FelügyelőBizottság megállapításairól a Közgyűlésnek jelentést tesz. A jelentés nélkül aKözgyűlés érvényesen nem határozhat.

(6) A Felügyelő Bizottság a Közgyűlés haladéktalan összehívását köteleskezdeményezni, ha jogszabályba, alapszabályba ütköző, vagy a Szövetség érdekeitsértő intézkedéseket, mulasztásokat vagy visszaéléseket tapasztal.

(7) A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha ülésein teljes létszámmal jelen van.

(8) A Felügyelő Bizottság egyebekben saját ügyrendje, működési szabályzata alapjánműködik.

A Szövetség képviselete, jegyzése

20. §

(1) A Szövetség képviseletére jogosultak:
- a Szövetség Elnöke önállóan,
- a Szövetség Ügyvezetője önállóan,
- a Vezetőség további két tagja együttesen, akik közül az egyik személy amindenkori általános elnökhelyettesek valamelyike kell legyenmeghatalmazással,
- a 18. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Ügyvezető által
képviseleti joggal felruházott dolgozók közül ketten együttesen,meghatalmazással.
A képviseletre jogosultak a hierarchiában elfoglalt helyüknek megfelelően, az itt rögzítettsorrendben reprezentálják a Szövetséget. Kötelezettséget a meghatalmazottakkizárólag az Ügyvezetőtől kapott, illetve az Ügyvezetővel egyeztetett (Elnök által aláírt)meghatalmazás birtokában vállalhatnak.

(2) A Szövetség jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület előírt, előnyomott vagynyomtatott neve alá a jegyzésre jogosult Elnök vagy Ügyvezető a névaláírásátcsatolja hiteles aláírási mintájának megfelelően.

A Szövetség tagozatai

21. §

(1) A szakmai tevékenység hatékonyságának növelése érdekében a Szövetség azonosérdeklődésű tagjai szakmai vagy regionális Tagozatot hozhatnak létre.

(2) A Tagozat nem önálló jogi személy, a Szövetség keretei között, az Alapszabályelőírásai szerint végzi munkáját, azzal nem ellentétes működési szabályzatotalkothat.

A Szövetség közhasznú státuszára vonatkozó rendelkezések

22. §

(1) Az ÉMSZ közhasznú tevékenységével hozzájárul a társadalom és az egyén közösszükségleteinek kielégítéséhez. Közhasznú tevékenységet elsősorban az alábbiterületeken végez.
- Szakmai műszaki tevékenység,
- Nevelés és oktatás, iskolarendszerű képzésben részvétel, nem iskolarendszerűképzés,
- Környezetvédelem,
- Műemlékvédelem.- Tudományos tevékenység, kutatás
A Szövetség közhasznú tevékenységének és ezt célzó kapcsolatainak erősítéseérdekében együttműködési megállapodást köt az Építésügyi Minőségellenőrző ésInnovációs Nonprofit Kft-vel, mint állami feladatokat végző, tartósan államitulajdonban maradó gazdasági társasággal, szakképző iskolákkal,önkormányzatokkal
Társadalmi ismertségét és elismertségét a tagok mellett erősíti a pártoló és atiszteletbeli tagok köre is. A szervezet szolgáltatásai a tagokon, munkavállalókon,önkénteseken kívül más személyek számára is hozzáférhetőek. Ez elsősorban azoktatási intézményekkel folytatott együttműködés során, a rendezvényeknyitottsága révén és a kiadványok bárki általi hozzáférhetősége útján valósul meg.

(2) A Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy ezenokiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, aközhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

(3) A Szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítőokiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

(4) A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezet pártoktólfüggetlen és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

(5) A Szövetség közhasznú jogállása birtokában köt közszolgáltatási szerződést.

(6) A Szövetség elnöke és az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozóösszeférhetetlenségi nyilatkozatot tesznek.

(7) A Szövetség a közgyűlési határozatokról, a vezetőség határozatairól, azelnökség döntéseiről nyilvántartást vezet, ezeket a döntéseket egymástólfüggetlen „határozatok tárában” rögzíti. A határozatokban szerepel a döntéstartalma, időpontja és hatálya, a támogatók és ellenzők számaránya. Mindendöntési fórumon jelenléti ív készül, mely tartalmazza a résztvevők nevét,lakcímét, státuszát (képviseleti jogosultságát, jogcímét).(8) A Szövetség 7) pontban megjelölt döntései nyilvánosak, azok nyilvánosságrahozatala a székhelyen lévő faliújságon és a Szövetség honlapján történik.(9) A Szövetség biztosítja a működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba valóbetekintés lehetőségét bárki számára. Betekintésre telefoni egyeztetéstkövetően munkanapokon 10 és 12 óra között kerülhet sor.

10) A Szövetség közhasznú szolgáltatásai igénybevételének módját honlapjánfolyamatosan közzéteszi, igény jelentkezése esetén az azt benyújtó személy azigénybevétel módjára vonatkozóan 48 órán belül írásos tájékoztatást kap. Abeszámolók nyilvánosak. Az ÉMSZ az éves beszámolóját – túl a számvitelitörvény szerinti kötelező közzétételen és letétbe helyezésen – saját faliújságjánés honlapján is közzéteszi.11) A közgyűlés, a vezetőség és az elnökség határozathozatalában nem vehet résztaz a személy vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve amegkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

12) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az aszemély, aki nem felel meg a 2011. évi CLXXV. Törvény 38. §. (3) bekezdésébenfoglalt előírásoknak.13) A Felügyelő Bizottság a közhasznú szervezet működésének és gazdálkodásánakellenőrzése során a 2011. évi CLXXV. Törvény 41. §-ában foglaltak szerint jár el.

14) A Szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, kizárólagezen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordíthatja.

15) Az ÉMSZ a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint ezek közelihozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások,illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott,alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével – célszerinti juttatásban nemrészesítheti.

16) A Szövetség bármely célszerinti juttatását pályázathoz kötheti, de ez nem lehetszínlelt vagyis nem fordulhat elő, hogy a pályázatnak előre meghatározottnyertese van.17) Az ÉMSZ váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthatki, gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznútevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

18) Az ÉMSZ befektetési tevékenységet csak a felügyelő szerv véleményénekbirtokában készített befektetési szabályzat alapján végezhet. A beszámolójóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készít, amelyet abeszámolóval azonos módon letétbe helyez és közzétesz, a betekintés, illetvesaját költségre másolat készítése bárki számára biztosított.Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szól1959. évi IV. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint acivilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV.

Törvényelőírásai az irányadók.
Budapest, 2013. február 9.

Ezt a módosított és egységes szerkezetbe foglalt alapszabályt az ÉMSZ 2013. február9-i közgyűlése hagyta jóvá.

Levezető elnök, jegyzőkönyvvezető Az ÉMSZ elnökeDr. Elmer Nándor Csott Róbert

A 2013. február 9-i jegyzőkönyv hitelesítői:
Dr. Matolcsy Károly Dobos Józse

Csatolva: 1. és 2. számú melléklet

1. számú melléklet
Épületszigetelők, Tetőfedők és Bádogosok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ)Etikai Szabályzata, az Etikai Bizottság (Egyeztető Fórum)működési rendje

Etikai Szabályzat:

1. A szabályozás célja:
Az ÉMSZ működése, a működés során szerzett tapasztalatok, az egyes tagokés a tagok közösségének érdekei indokolttá teszik olyan normarendszer és anormarendszer betartását biztosító eljárási rend kialakítását, amely segíti azüzleti erkölcs és tisztesség, a szakmai előírások betartásának érvényesülését.
A gazdasági élet egészére igaz, hogy a vállalkozók gazdasági tevékenységüksorán a tisztességes haszonszerzés érdekében szakszerűen, jóhiszeműen ésgondosan kötelesek eljárni. Az ÉMSZ és az ÉMSZ tagjainak szakmaitevékenységéhez kapcsolódóan lehetnek olyan, az üzleti erkölcsbe éstisztességbe ütköző magatartási formák, amelyeket jogszabályi előírásokkifejezetten nem tiltanak, de a szervezeten belüli fellépés ellenük indokolt.

2. A szabályozás hatálya:
A szabályozás hatálya kiterjed az ÉMSZ valamennyi tagjára, így a rendes éspártoló tagokra is.A szabályozás hatálya kiterjed minden olyan cselekményre vagy eseményre,amely a kezdeményezésre okot adhat, függetlenül attól, hogy azt a cselekménythol követték el, illetve az esemény hol történt.E szabályzat előírásait a szabályzat hatályba lépését követő cselekményekre,eseményekre kell alkalmazni. A szabályzatot az ÉMSZ közgyűlés hagyja jóvá, ajóváhagyó határozat rendelkezik a hatálybalépés időpontjáról is.Az Etikai Bizottság eljárása során a kezdeményezést kizárólag akezdeményezés keretei között vizsgálhatja, ezen alapuló döntést hozhat.

3. Alapfogalmak:
- Etikai szabályzat: az ÉMSZ Etikai Szabályzata példálózva meghatározzaazokat a magatartási formákat, amelyek a gyakorlatban azteredményezik, hogy az ÉMSZ valamely tagjának, az ÉMSZ taggal üzletikapcsolatban álló partnernek vagy az ÉMSZ egészének érdekei nesérüljenek.
- Etikai Bizottság: az ÉMSZ legfőbb szerve, a közgyűlés által megválasztotttagok összessége, mely testületként jár el és indokolt esetben szankciókatalkalmaz. Az etikai bizottság tagjainak választásáról, a bizottságösszetételéről, működéséről e szabályzat II. fejezete rendelkezik.
- Egyeztető Fórum: az etikai bizottság tagjaiból álló testület, mely abban azesetben működik e speciális formában, ha a kezdeményező vagykezdeményezők kifejezetten ezt kérik, ebben az esetben a bizottságfeladata nem a vétkesség vizsgálata és szankció alkalmazása, hanemsegítségnyújtás vitás ügyek lezárásában úgy, hogy azt a kezdeményezőkkölcsönösen elfogadják.
- Kezdeményező(-k): az a természetes vagy jogi személy vagy személyek,az ÉMSZ tagjai, akik egyénileg vagy kollektíven jogosultak az EtikaiBizottságnál eljárást, egyeztetést kezdeményezni.

4. Magatartási formák:
Az itt felsorolt magatartási formák részben olyanok, amelyek elkövetése egyébjogi úton is elítélhető és szankcionálható, de vannak olyanok is, amelyek azÉMSZ keretében megjelenő szakmák szempontjai miatt érdemelnek figyelmet.

A szakma írott vagy íratlan szabályainak megsértésének minősül, különösen:
- Hírnévrontás, üzleti titok megsértése: Olyan magatartás, amely alkalmasarra, hogy mások jó hírnevét, hitelképességét, üzleti megbízhatóságátveszélyeztesse. Hírnévrontásnak minősül minden olyan cselekedet,amely más vállalkozás (cég) piaci érvényesülését, sikeres működésétveszélyezteti azzal, hogy róla valótlan vagy félreérthető információkatközölnek.
- Munkaerő csábítás: Munkaerő csábításnak minősül, ha valaki másalkalmazásában álló munkavállalót egyénileg vagy csoportosan arra bírrá, hogy munkaszerződése megszegését jelentő magatartást tanúsítson.
- Utánzás: Utánzásnak minősül a versenytárs által gyártott termék,alkalmazott eljárás más általi értékesítése, alkalmazása. Utánzásnakminősülhet a más által alkalmazott reklám megtévesztő felhasználása.Az utánzás megítélésénél abból kell kiindulni, hogy egy iparjogvédelmioltalommal nem rendelkező megoldásnak az üzleti erkölcsbe ütközőfelhasználása nem helyeselhető. E körben figyelembe kell venni azt is,hogy az utánzat mennyiben tér el az eredetitől, illetve, hogy másmegoldás választása a funkcióra és a szabványok esetleges kötelezőalkalmazására figyelemmel műszakilag lehetséges volt-e, s hogy azutánzó minden tőle elvárhatót megtett-e más megoldás választása, illetveaz összetéveszthetőség megakadályozása érdekében.Nem minősül utánzásnak, ha saját munka- és költségbefektetés alapjánaz eredetitől lényeges vonások tekintetében eltérő terméket hoznak létre. Nem minősül utánzásnak az iparjogvédelmi oltalom alatt nem álló alkatrészek esetenkénti és nem kereskedelmi célra történő azonoskivitelű előállítása. Tilos műszaki dokumentációt engedély nélkül felhasználni, kiállításon akiállítótól kapott prospektus, tájékoztatás, prototípus bemutatása, vagyegyéb információ alapján terméket előállítani. Tilos a jellegzetes külső, acsomagolás vagy megjelölés, így különösen a védjegyként be nemjegyzett, de sajátos megkülönböztetésre alkalmas árujelző utánzása. Tilos más vállalkozó egyedi, megkülönböztetésre alkalmas, korábbanmár használt és ismertté vált, a cégjegyzékbe be nem jegyzett,széleskörűen hasznát és ismertté vált telephely vagy fióktelepelnevezésének, üzletjelzőjének, vagy összetévesztésre alkalmas módonhasonló névnek a használata (névbitorlás).
- Reklámszédelgés, a fogyasztók megtévesztése: Tilos a fogyasztókat,megrendelőket a termék (szolgáltatás) értékesíthetőségének fokozásaérdekében bármilyen módon megtéveszteni. (Pl.: túlzott garanciavállalása)Tilos a túlzó reklám, melynek során a reklámozó olyan termék vagyszolgáltatás kizárólagos forgalmazójaként tünteti fel magát, amely másuttis beszerezhető. A fogyasztó megtévesztésének minősül az is, ha avállalkozó nem közli a későbbi garanciális és jótállási kötelezettségekre,azok esetleges nem teljesíthetőségére vonatkozó információkat. Tilosmás termékét, technológiáját sajátként feltüntetni. Tilos az olyan reklám,amely a saját termék, illetve szolgáltatás értékesíthetőségét mástermékkel vagy szolgáltatással összevetve kívánja javítani.- Bojkott: Bojkottnak minősül, ha valaki bármilyen indokkal harmadikszeméllyel fennálló gazdasági kapcsolat felbontását szorgalmazza, vagyilyen kapcsolat létrehozását próbálja megakadályozni.
- Versenytárgyalás meghamisítása: A versenytárgyalás meghamisításánakminősül, ha a versenytárgyalás tisztaságát valaki bármilyen módonsértené, az eljárást befolyásolni, az eredményt torzítani kívánja. Tilos aversenytárgyalás résztvevőinek az egymás közti összejátszása, tilos apályázat kiírójával való összejátszás. Tilos minden olyan kezdeményezés,amely a versenytárgyalás meghiúsulását eredményezheti, tilos mindenolyan eljárás, amely azt célozza, hogy az előre meghatározott személykerüljön ki győztesként. Tilos minden olyan magatartás, amely aversenytárgyalás szabályait menetközben vagy utólag módosítja, tilosminden olyan magatartás, amellyel a pályázat kiírója a pályázati kiírásbanszereplő feltételektől és határidőktől eltér.
- Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés: Gazdasági erőfölénnyel valóvisszaélésnek minősül, ha a környezetéhez képest meghatározó erővelrendelkező vállalkozás mást törekvéseiben akadályoz, piaciérvényesülését korlátozza. Ilyen magatartás az is, ha valaki az általakialakított szerződési feltételekkel mást hátrányos megállapodásrakényszerít. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélésnek minősül amegrendelő műszaki és pénzügyi teljesítésére vonatkozó egyoldalúnyilatkozata is. Ugyanígy minősíthető, ha valamely személy vagyszervezet erőfölényével visszaélve egy adott szerződés megkötését másmunka elvégzésétől, szerződés megkötésétől teszi függővé
- Megfelelő jogszabályi háttérrel nem rendelkező termékek betervezéseés/vagy beépítése; szabványokkal, irányelvekkel, általánosan elfogadottgyakorlattal ellentétes megoldások alkalmazása, annak megfelelőmegalapozottsága nélkül.
- Minőségrontás anyagi előnyszerzése érdekében.
- Szakmailag és etikailag kifogásolható magatartás konkurens szervezetlétrehozása vagy konkurens szervezetben való részvétel útján. AzEgyesület nem tiltja és nem vitathatja a Szövetség tagjainak jogát arravonatkozóan, hogy hasonló tevékenységet végző civil szervezetetalapítanak vagy abban tagként részt vegyenek. Ez a részvétel azonbannem célozhatja és nem eredményezheti azt, hogy ez a Szövetség szakmaijó hírét és tevékenységét veszélyeztesse. A veszélyeztetés fokozottanfennáll akkor, ha a más szervezetben résztvevő személy az ÉMSZ általalapított, az ÉMSZ által hagyományosan gyakorolt tevékenységeket vagyprogramokat kíván más szervezeti keretek között megvalósítani.

II.

Etikai Bizottság (Egyeztető Fórum) működési rendje:

1. Az Etikai Bizottság (Egyeztető Fórum) – továbbiakban Etikai Bizottság – tagjainakválasztása, a Bizottság összetétele, üléseinek rendje:

Az Etikai Bizottság testületként, 5 tagú tanácsként jár el. Az Etikai Bizottságtagjait az ÉMSZ legfőbb szerve választja, 2 éves határozott időtartamra, abizottsági tag újraválasztható. A választás alkalmával 5 fő rendes és 5 fő póttagkerül kijelölésre. Vezetőségi tag a bizottság tagjává nem jelölhető, illetveválasztható. Az 5 fős, rendes tagokból álló bizottság megválasztása utánhaladéktalanul saját soraiból egyszerű szótöbbségi nyílt határozattal elnököt éselnökhelyettest választ. Az elnök irányítja a bizottság munkáját, akadályoztatásaesetén az elnökhelyettes jár el, akit ilyen esetben ugyanazok a jogok illetnekmeg, mint az elnököt.
Az Etikai Bizottság üléseit évente egyszer, november hónapban, előre kitűzöttidőpontban tartja, ezen kívül akkor, amikor a konkrét ügyek ezt indokolttá teszik.Az ülések időpontját a Bizottság elnöke az ÉMSZ Hírekben mindig előzetesenközzéteszi.Az elnök irányítja a Bizottság munkáját, gondoskodik arról, hogy az ülésekszemélyi és tárgyi feltételei biztosítottak legyenek. A személyi feltételekbiztosítása azt jelenti, hogy valamely rendes tag akadályoztatása esetén az elnökgondoskodik arról, hogy a póttagok sorából a bizottságot alkalmankéntkiegészítse 5 főre.Az Etikai Bizottság akkor határozatképes, ha a tagok (ideértve a helyettesítőpóttagot is) közül legalább 4 fő jelen van. A Bizottság döntéseit a fegyelmitárgyaláson jelenlévő bizottsági tagok közül legalább 3 fő egybehangzóállásfoglalása alapján hozza.

2. Az eljárás célja:
Az eljárás célja, hogy az eljárás résztvevői az eljárás kezdeményezésére okotadó körülményeket feltárva, azokat megvizsgálva tudjanak döntést hozni. Azeljárásnak nem az az elsődleges célja, hogy számon kérjen és szankcionáljon,hanem az, hogy felhívja az ÉMSZ tagjainak a figyelmét olyan esetekre, jelenségekre, amelyekből tanulni lehet, és lehetőséget adnak a szerzetttapasztalatok birtokában a más, hasonló esetek előfordulásának megelőzésére.

3. Nyilvánosság:
Az Etikai Bizottság tárgyalásai csak abban az esetben nyilvánosak, ha ahhozvalamennyi fél hozzájárult.

4. Összeférhetetlenség:
Az Etikai Bizottság tagjaként nem járhat el olyan személy, aki az ügybenérintett felek hozzátartozója, vagy aki bármely féllel bármilyen szerződéseskapcsolatban áll vagy állt a tárgyalást megelőző két évben. Nem lehet a Bizottságtagja az sem, akit az adott ügyben szakértőként vagy tanúként hallgatnak meg,vagy akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható. Az összeférhetetlenségeta Bizottság hivatalból vizsgálja, eljárása kezdetekor erre külön is felhívja a felekfigyelmét.

5. Az eljárás résztvevői:
Etikai eljárás esetén az eljárás résztvevője a bizottság mellett akezdeményező személy, továbbá az a személy, akinek (amelynek) magatartásáta kezdeményező sérelmesnek minősítette és akivel szemben az eljárásmegindítását kérte.Abban az esetben, amikor a Bizottság Egyeztető Fórumként jár el, az eljárásrésztvevői a bizottság mellett azok a személyek, akik vitás ügyüket a Bizottságsegítségével kívánják rendezni.Kezdeményező lehet természetes személy és jogi személy, rendes és pártolótag, kizárólag az ÉMSZ tagjai.

6. Etikai tárgyalás:
Az etikai tárgyaláson a Bizottság a kezdeményező által megfogalmazottkérelem keretei között jár el. A kezdeményező beadványában köteles megjelölnikezdeményezésének okát, meghatározni azt, hogy az eljárást milyen szabályokmegszegése miatt kéri. A kezdeményezőnek nyilatkozni kell arra vonatkozóan is,hogy a Bizottságtól kéri-e szankció alkalmazását vagy kezdeményezése kizárólagaz etikátlan magatartás elkövetése tényének megállapítására irányul.Amennyiben a kezdeményező szankció alkalmazását is kéri, nem határozhatjameg, hogy ez a szankció mi legyen, erről kizárólag az Etikai Bizottság jogosult ésköteles dönteni.A kezdeményező olyan személy is lehet, aki a saját személyével kapcsolatosvizsgálatot kéri, annak bizonyítására, hogy a mások által feltételezett etikaivétséget nem követte el.(Ilyen eljárásra elsősorban akkor kerülhet sor, ha ÉMSZtagot vagy tagokat etikátlan magatartással, fegyelmi vétséggel gyanúsítanak, eznyilvánosságot kap, és indokolt lehet az állítás ellenkezőjének igazolása ésnyilvánosságra hozatala.)

7. Egyeztető fórum
Az Etikai Bizottság Egyeztető Fórumként akkor jár el, ha ezt a kezdeményezőellenérdekű felek kifejezetten kérik. Ilyen eljárások során a cél nem az etikátlan magatartás vagy fegyelmi vétség tényének megállapítása, hanem az, hogy akezdeményezők külső segítséggel jussanak egyezségre. Abban az esetben, ha aBizottság Egyeztető Fórumként működik, akkor határozatot nem hoz, csak aBizottság üléséről készült jegyzőkönyvben dokumentálja az egyeztetésmegtörténtét, esetleges eredménytelenségét.Abban az esetben, ha az egyeztetés nem vezetett eredményre és valamelykezdeményező megalapozottnak látja partnerével szemben etikai eljáráslefolytatását, akkor újabb kérelemmel fordulhat a Bizottsághoz, amely következőülésén az ügyet az Etikai Bizottság eljárására vonatkozó szabályok szerint fogjaelbírálni.

8. Etikai Bizottság határozatai
Az Etikai Bizottság – amennyiben az etikai-fegyelmi vétség elkövetésétmegállapította – az alábbi határozatokat hozhatja:- Megállapítja az elkövetés tényét, de szankciót nem alkalmaz.
- Megállapítja az elkövetés tényét, és határozatában figyelmezteti az elkövetőta hasonló esetek elkerülésére.- Megállapítja az elkövetés tényét, és az elkövetőt az ÉMSZ tagjai sorábólkizárja. A kizárás, mint szankció csak akkor alkalmazható, ha az elmarasztaltÉMSZ taggal szemben korábban már kezdeményeztek eljárást és a korábbieljárás során az elkövetés tényét megállapították.
Abban az esetben, ha a kezdeményező kérelme a vétség megállapításánaktényére korlátozódott, de szankció alkalmazását nem kérte, a Bizottság nemalkalmazhat szankciót még akkor sem, ha álláspontja szerint ennek feltételeiegyébként fennállnának.A Bizottság valamennyi határozatát nyilvánosságra kell hozni, kivételt képezaz az eset, amikor a Bizottság Egyeztető Fórumként működik és akezdeményező felek egybehangzóan kérik a nyilvánosság kizárását.A Bizottság határozatait a következő ÉMSZ Híradóban kell nyilvánosságrahozni, de csak azt követően, amikor egyértelművé vált, hogy a Bizottságdöntésével szemben a jogvesztő határidőn belül jogorvoslati lehetőséggel neméltek vagy jogorvoslattal éltek ugyan, de a vezetőség a Bizottság határozatátjóváhagyta.

9. Jogorvoslati lehetőségek:
Az Etikai Bizottság döntésével szemben jogorvoslati lehetőségnek van helyepanasz formájában. A panaszt az Etikai Bizottság írásos határozatának átvételétőlszámított 15 napon belül írásban lehet előterjeszteni úgy, hogy a Bizottságelnökéhez kell benyújtani, aki azt a megfelelő információkkal kiegészítve avezetőséghez továbbítja. A vezetőség a jogorvoslat kérdésében a panaszbeérkezését követő következő ülésén dönt.A vezetőség egyszerű szótöbbséggel a következő határozatokat hozhatja:- Az Etikai Bizottság döntését jóváhagyja.
- Az Etikai Bizottság döntését hatályon kívül helyezi és megállapítja azetikai eljárás kezdeményezésének megalapozatlanságát.
- Az Etikai Bizottság döntését hatályon kívül helyezi és a Bizottságot újeljárásra kötelezi. Amennyiben a Bizottság új eljárást folytat le, akkor az ennek során születőhatározattal szemben ugyanúgy van jogorvoslati lehetőség, mint az eredeti eljárásban.

1. számú melléklet:

Az ÉMSZ Tisztújító Közgyűlés
Jelölő Bizottsága működési rendje

Ez a működési rend az ÉMSZ-nél kialakult és elfogadott gyakorlatnak megfelelőenszabályozza a tisztújítást előkészítő bizottság létrehozásának és feladatainak rendjét. Azáltalános tisztújítás kétévenként történik.
Ezt a működési rendet kötelező jelleggel kell alkalmazni az általános, két évenkéntesedékes tisztújításon kívül is minden olyan alkalommal, amikor közbenső vagyrészleges tisztújításra kerül sor valamilyen okból, továbbá akkor is, ha olyan tisztségvagy tisztségek betöltése válik indokolttá, amelyeknél a választásra és így a végsődöntés meghozatalára a közgyűlés jogosult.

1) A Jelölő Bizottság tagjai
A Jelölő Bizottság tagjai az ÉMSZ területi titkárai lehetnek, közülük legalább 9 fő.Felkérésükről a mindenkori elnök gondoskodik, a választásokat megelőző 4 hónappal. Atagoknak rendezett rendes tagsággal kell rendelkezniük a szövetségben. A JelölőBizottság saját soraiból szóvivőt választ, a Jelölő Bizottság tagjainak felkérését követő 8napon belül esedékes jelölő bizottsági alakuló ülésen. A Jelölő Bizottság munkájáról atovábbi eljárás során a szóvivő ad számot, és szolgáltat hivatalos információkat írásbana titkárságnak, a Tisztújító Közgyűlést megelőzően legalább 30 nappal. A szóvivőadatszolgáltatásának tartalmaznia kell, hogy kit, milyen tisztségre és hányan jelöltek.

2) Felhívás jelölésekre
Az elnök a tisztújító közgyűlést megelőző 3 hónappal általános felhívást ad ki atagságnak, melyben megjelöli a tisztújítás tervezett időpontját és kéri a tagságot ajelölések megtételére.

3) A jelölések fogadása, kezelése
A rendezett tagsággal rendelkező rendes tagok a jelöléseket a Jelölő Bizottságnáltehetik meg szóban vagy írásban. Egy adott személy jelölése akkor tekintendőérvényesnek, ha legalább 5 tag jelölte őt. Egy jelölésre jogosult tag legfeljebb az adottpozíció betöltésére maximálisan szükséges létszámú személyt jelölhet. (16. §. (2)bekezdés) A Jelölő Bizottság tagjának feladata, hogy tájékozódjon a jelölésekösszesítéséig arról, a jelölt személy vállalja –e jelölését.A Jelölő Bizottság a közgyűlést megelőző 1 hónappal leadja (1 vagy több jelölés esetén is) a jelöltek névsorát az ÉMSZ Titkárságra a bemutatás előkészítése érdekében.A jelöléseket a tisztújító közgyűlést megelőző 1 hónapig lehet megtenni a JelölőBizottság tagjánál. Ezt követően a Bizottság tagjai összesítik a jelöléseket, és az ÉMSZTitkárság segítségével írásban kérnek nyilatkozatot a választást megelőző 3 héttel 7napos határidővel a jelöltektől arra vonatkozóan, hogy jelölésüket vállalják –e. A válaszelmaradása a jelöltségről való lemondást jelenti. A válaszokat az ÉMSZ Titkárság gyűjti össze. Amennyiben a jelöltek vállalják jelöltségüket, az ÉMSZ Titkárság szakmaiönéletrajzot és fotót kér be tőlük a közgyűlésen történő bemutatáshoz.

4) Szavazólapok összeállítása
Az ÉMSZ titkársága a közgyűlést megelőző 1 hétben összeállítja a szavazólapokat azalábbiak szerint:A tagoknak küldött felhívás szerinti tagolásban az egyes szavazólapok szekciókkéntiilletve posztok szerinti bontásban tartalmazzák a választható személyek számát és ajelölés során javasolt személyek nevét. A szavazólapok megosztása, egyben a szavazáslebonyolításakor a sorrend az alábbi: 1./ Elnök (1 fő); 2./ Elnökhelyettesek (3 fő); 3./Épületszigetelő szekció (legf. 5 fő); 4./ Magastető szekció (legf. 5 fő); 5./ Bádogosszekció (legf. 3. fő); 6./ Oktató-szakértő szekció (legf. 3 fő). A Felügyelő Bizottságbalegalább0 3 fő, az Etikai Bizottságba legalább 10 fő kerül jelölésre, akik közül 3, illetve 10fő választható.

5) Közgyűlés, bemutatás
A közgyűlésen a jelöltek listája akkor bővülhet, ha valakinek a kezdeményezésealapján adott személyről a közgyűlés szavaz, és a közgyűlés a jelenlévő, szavazásrajogosult rendes tagok egyszerű szótöbbségével a jelöléssel egyetért. Abban az esetbentehát, ha valaki kezdeményezi a jelöltek listájának bővítését, a levezető elnök felhívásáraa javasolt személy nyilatkozik arról, hogy egyetért-e a kezdeményezéssel. Amennyiben egyetértett, és a szavazatok több mint 50%-át megkapta, akkor minden szavazásrajogosult a saját szavazó lapján a megfelelő helyen a megfelelő névvel kiegészíti a jelöltek névsorát. A jelölt lehetőséget kap 2 percben a bemutatkozásra. A közgyűlés kezdetekor a szavazásra jogosultak a regisztrációval egyidőben megkapják a szavazólapokat. Az előzőekben megjelölt 6 szavazólap első körben a rendes választás lebonyolítására szolgál. Második körben szavazásra csak akkor kerül sor, ha valamelyik jelölt nem kapta meg az érvényes szavazatok több mint 50%-át. Amennyiben ez utóbbi eset előfordulna, akkor az adott körben újabb szavazásra kerül sor, ekkor a levezető elnök felhívásának megfelelően a már biztosan megválasztott személyt vagy személyeket a szavazólistákról le kell húzni, és a fennmaradó személyek között kell újabb választást tartani. Erre az esetre ugyancsak a regisztráció alkalmával megkapják a szavazásra jogosultak azt a szavazólapot, amely 1-1 nevet tartalmaz. A levezető elnök felhívására az egyes személyekről külön-külön kell szavazni úgy, hogy a szavazólapon a név után igen vagy nem jelölést kell tenni. A szavazás előtt megtörténik a jelöltek bemutatása (a korábban leadott önéletrajzok alapján illetve az esetlegesen a közgyűlésen jelöltek bemutatkozása) és annak bejelentése, hogy a regisztráció szerint hány szavazásra jogosult személy jelent meg és vette át szavazólapját. A szavazatok értékelése a helyszínen megválasztott szavazatszámláló bizottság feladata, a szavazatszámláló bizottság a szavazólapokat összegyűjti és összesíti azokat. Ezt követően történik meg a szavazólapok tételes kiértékelése. A szavazatszámláló bizottság tájékoztatja a levezető elnököt az eredményről, aki bejelenti azt, hogy első körben kik a már megválasztott személyek és esetleg kik azok, akik esetében újabb szavazásra kerül sor. Azt hogy adott posztra milyen sorrendben történik a második körben a szavazás, az dönti el, hogy az első körben – az érvényes szavazatok több, mint 50%-át el nem érve ugyan – egymást közt milyen sorrend alakult ki. Az Alapszabály szerint a vezetőség létszáma legfeljebb 20 fő, ezen belül a legnagyobb létszám szekciókként és posztonként is meghatározott. Amennyiben az első körben a megengedett létszámnál többen kapták meg az érvényes szavazatok több, mint 50%-át, szavazatot, akkor a jelöltek egymás közti erősorrendje dönti el, hogy ki kerül a vezetőségbe.